Mitől számla a számla?
Attól, hogy miden olyan adat szerepel rajta, amelyet a vonatkozó rendeletek előírnak. A számla kötelező adattartalmáról az ÁFA törvény rendelkezik (169.§).
Ezek a következők:
1. A számla kelte.
2. A számla teljesítésének napja (ha az eltér a számla keltétől)
3. A számla sorszáma (számlaszám).
4. Az eladó (értékesítő) adószáma.
5. Az eladó (értékesítő) neve és címe.
6. Egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó nyilvántartási száma.
7. Bizonyos esetekben a vevő adószáma.
8. A vevő neve és címe.
9. A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, ha a számlakibocsátó a pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint adózik.
10. A „kisadózó” kifejezés, ha a számlakibocsátó a “kisadózó vállalkozások tételes adója” szabályai szerint adózik.
11. Az “önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a vevő állítja ki.
12. a „fordított adózás” kifejezés, ha ÁFA fizetésre a vevő kötelezett;
13. Az értékesített termék vagy szolgáltatás megnevezése és mennyisége.
14. Az értékesített termék vagy szolgáltatás ÁFA nélküli (nettó) egységára.
15. Az értékesített terméket vagy szolgáltatást terhelő ÁFA mértéke
Ezen kívül bizonyos speciális esetekben egyéb kötelezőségek is megjelenhetnek, de ez a kibocsátott számlák 99,9 százalékánál nem szükséges*.
Tévhitek
Melyek azok az adatok, amelyeket NEM szükséges feltüntetni a számlán, mégis időnként megkövetelik a vásárlók?
1. Aláírás. 2004 óta a papír alapú számla aláírás és bélyegző nélkül is hiteles.
2. Pecsét. 2004 óta a papír alapú számla aláírás és bélyegző nélkül is hiteles.
3. TEÁOR/VTSZ/SZJ szám. Nem szerepel a számla kötelező adattartalmi elemei között.
Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a számlán a kötelező adattartalmi elemeken kívül bármilyen egyéb adat is megjeleníthető, tehát akár a TEÁOR/VTSZ/SZJ szám is. Ezek feltüntetése esetén a számla továbbra is megfelel a törvényi előírásoknak, de persze ezek hiányában is.
