A pénzkezelés forradalma – Internet Hungary, 2017. szeptember

Stygár László az idei Internet Hungary Fintech termében nagyívű víziót vázolt fel. “Mindenki” fintech-ről beszél (bár kiderült, a magyarok 5%-a ismeri a kifejezést), és senki nem tudja pontosan, mi is lehet még belőle. Egy biztos: a legnagyobb mai autómárkák megalapítói nem hintógyárosok voltak. Vagyis a bankrendszer napjainkban zajló brutális átalakulása sem biztos, hogy a nagy bankok szájíze szerint fog megtörténni. Mire alapozza mindezt a vezető online számlázó “visionary leader”-e? Vannak konkrétumok! Olvasd el az előadás leiratát, és nézd meg a slide-okat! Stygár László:

Buzzword vagy valóság?

Két érdekes morzsára figyeltem fel itt a fintech teremben, az egyik az volt, hogy túlvagyunk a fintech 1.0-n, most a 2.0-ban vagyunk, és nyakunkon a 3.0. A másik szerint egy felmérést végeztek Magyarországon, hogy hányan ismerik a fintech kifejezést, és kijött, hogy 5% (főleg férfiak). Ennek a fényében egy picit szeretném megkaparni a kérdést, hogy ez buzzword vagy valóság?

Ahhoz, hogy ezt megértsük, szükségünk van erre a borsdarálóra, és arra, hogy egy kicsit tekintsünk vissza a világra az elmúlt évszázadokban. Az 1800-as években a közlekedés forradalma elsöpörte ezeket a bájos állatkákat. A forma, ahogy közlekedtünk ebben a világban évezredekig, néhány évtized alatt eltűnt, és a teljes világ átállt nagyjából a motorizált közlekedésre. Egy tevékenység, a helyváltoztatás, amit valamilyen módon csináltunk az elmúlt évezredek során, valójában nagyon rövid idő alatt, 10-20 év alatt eltűnt, és elkezdtük ezt a tevékenységet egész máshogy csinálni. A képen egy koncepció-autó szerepel, ami soha nem került gyártásba, de valahogy így.

A kétezres évek elején indult el a digitális forradalom, amiben nyakig ülünk – főleg áldásaival, de itt-ott az átkaival együtt – itt ugyanez történt. Most pont egy levelet rántottam ide, mert tipikusan ez az, ami évezredekig a kapcsolattartás eszköze volt, de ma már nem ír postai levelet senki senkinek (leszámítva az állami szervezeteket meg néhány bankot). Az internet, a digitális forradalom ezt elsöpörte.

Azt gondolom, a most induló fintech lényege ma az, hogy a vállalkozások és a magánszemélyek a pénzügyeiket, a gazdasághoz való kapcsolatukat fogják egész máshogy intézni. Biztos vagyok benne, hogy ez egy forradalom lesz, ahova kétféleképpen lehet bekerülni. Egyrészt nyilván ha vállalkozásod van, te is át fogod gondolni, melyek azok a folyamatok, amelyeket egész másképp szeretnél csinálni, mint eddig. Ha szolgáltató vagy, akkor nyújthatsz fintech szolgáltatásokat. De hogyan viszonyulnak ehhez a bankok?

Szerintem a bankrendszer útját – nagyon leegyszerűsítve – ez a két kép reprezentálja.

Nagy utat tett meg a bankrendszer, de valójában az alapok, ahogy a pénzügyeinket intézzünk, ahogy a pénzünkkel bánunk, az elmúlt 500 évben nemigen változtak. Valóban, bankkártya, hitelkártya, netbankolás, mobilbankolás, ezek változtak. De alapvetően az, hogy beteszem a pénzem a bankba, a bank ezt befogadja, csinál vele valamit, és a bankhoz megyek, ha pénzre van szükségem, ez a folyamat – talán nem túlzok, ha azt állítom – évezredek óta így zajlik.

A fintech azt jelenti, hogy ez radikálisan meg fog változni, csak még nem lehet tudni, hogy hogyan. Hiszen ahogy a közlekedésben is, és minden más forradalomban, vannak vadhajtások. A valós piaci értékkel bíró szolgáltatások most fognak majd kikristályosodni.

Hogy jön a képbe a Számlázz.hu?

Én a Számlázz.hu-nál dolgozom, ami egy 13 éve létező online számlázó, 50 ezer vállalkozást szolgálunk ki és 25 millió számlát tartunk nyilván.

Teljesen ésszerűen adódott, hogy a fintech gondolkodásmódba, a folyamatok megváltoztatásába beszálljunk, ugyanis Magyarországon a vállalkozások részére bankszámla nyitása kötelező. Annak az 50 ezer vállalkozásnak, aki velünk számláz, van 50 ezer vállalkozói számlája.

Mit lépett meg a Számlázz.hu? Több mint másfél éve keresett meg minket egy kicsi, de bizton állíthatom, hogy Magyarország egyik leginnovatívabb és legnyitottabb bankja, a MagNet Bank. Akkor már lehetett hallani a PSD2-ről, ami egy EU-s jogszabályozás, mely szerint a bankoknak kötelező lesz megnyitni a banki interfészeket, az adatállományukat harmadik fél részére. Másfél évvel ezelőtt a MagNet Bank úgy gondolta, hogy jó ötlet a fintech szcénához kapcsolódni, és hogy egy innovatív szereplő felé megnyitja a saját banki interfészét.

Valójában úgy gondolkodtak, hogy az ő bankjuknak már jelenleg is van egy interfésze, amivel az ügyfeleik a mobil bankon keresztül tartják a kapcsolatot. Ennek egy nagyon leszűkített és nagyon biztonságossá tett részét nyitotta meg a Számlázz.hu felé, ami azt tette lehetővé, hogy a Számlázz.hu-val számlázó vállalkozó összeköthesse a számlakibocsátó fiókját a MagNet Banknál vezetett vállalati folyószámlájával. Ez néhány kattintás, és ha megteszi, innentől kezdve a banki tranzakciók óránként levándorolnak a számlakibocsátó fiókba, ahol egy csomó érdekes dolog történik velük. Nyilván elsősorban a számlák kifizetettre állítása történik meg automatikusan, de például ha a vevő nem számlára, hanem díjbekérőre fizetett, akkor a Számlázz.hu automatikusan el tudja készíteni a számlát, és el is küldi a vevőnek.

Figyeljük meg, hogy mi történik itt: ugyanaz, amiről eddig beszéltem. Amit a vállalkozók többszáz éve valahogyan csinálnak, nyilvántartják a kintlevőségeiket és a bejövő pénzösszegeket rendszerezik, ez a módszer változott meg, az autokassza szolgáltatásnak köszönhetően. Azért hívjuk autokasszának, mert olyan mint a gondozásmentes akkumulátor: magától csilingel, nem kell a vállalkozónak foglalkoznia vele.

Mi egy online számlázó vagyunk, van egy ingyenes és négy fizetős díjcsomagunk, tehát a mi ügyfeleink is fizetnek nekünk. Nálunk csak átutalásos és bankkártyás fizetés van, készpénzre és egyéb fizetésre nincs lehetőség. Ahogy bevezettük a szolgáltatást, azonnal nyitottunk a MagNet Banknál egy vállalkozói számlát, és aktiváltuk az autokassza szolgáltatásunkat, ugyanis nálunk egy pénzügyes kisasszonynak napi négy óráját vette el korábban az, hogy a bejövő előfizetéseket, amiket átutalással fizettek ki, párosítgassa. Ha csak annyit mondok, hogy 50 ezer vállalkozás napi 10 percet tölt a bankszámlája csekkolásával, akkor gyors fejszámolás után, az 50 ezer vállalkozás összesen közel egy évnyi munkaidőt tud megspórolni naponta azzal, hogy a bankkal való kapcsolatának a módját megváltoztatja, valamit elkezd egészen máshogy csinálni.

Az autokassza szolgáltatás idén januárban indult el, rendkívül sikeres termék, nyilván azok a vállalkozók, akiknek MagNet Bankos bankszámlája van, rögtön aktiválták, és jelentős számba vándoroltak át máshonnan is a MagNet Bankhoz, de a többi ügyfél is azonnal jelezte, hogy nekik is kéne, de csak ezért nem hajlandóak bankot váltani. Ebbe az irányba próbáltunk továbblépni, és arra, hogy a read-only, vagyis a csak banki manővert kiterjesszük úgy, hogy a vállalkozó a fiókjába befogadott költségszámlákat is ki tudja fizetni egy kattintással, anélkül, hogy a netbankba bejelentkezne. Az elmúlt 8 hónapban felvettük a kapcsolatot a hét legnagyobb hazai bankkal, elmondtuk nekik, hogy mi az autokassza, hogy működik, mennyire biztonságos. A jogi környezet a PSD2 meg nem jelenésével még nem teljesen tisztázott, de mint a MagNet Bank példája mutatja, ez egy működőképes folyamat, amit “zabálnak” az ügyfeleik.

Kinek mi a tippje, a 8 hónap alatt hány bankkal vergődtünk zöldágra? Nulla. Volt, aki elutasította, vagy azt mondta, hogy a jogi osztály veszi kezelésbe, de a legnagyobb előrehaladást az általam itt meg nem nevezett bank tette, aki létrehozott egy bizottságot, melynek az a feladata, hogy ezt a projektet elindítsa.

Édesapámmal sakkoztam tizenpár évesen, a következőképpen történt a sakkparti apámmal. Elkezdtük a játékot, kitoltuk a bábukat, ott ültem a tábla előtt, és a következőre gondoltam: most még megvan minden bábum, valójában most dől el a meccs. Most kéne csinálnom valamit, hogy én nyerjek. Ám 20-ból 19-szer apám megvert engem. Ez a történet és ez az érzés jutott eszembe, amikor azt láttam, hogy a magyar bankok hogy állnak a fintech-hez és a nyitáshoz. Érzik, hogy jön, de fogalmuk sincs, hogy mit kezdjenek vele. Vannak azért kivételek, például az MKB és FinTechZone, ami egy remek csatorna, vagy a Gránit Bank, de a bankok 95%-a gyakorlatilag nem tud mit kezdeni a fintech-hel.

Ez jó hír, vagy rossz hír?

Itt jön képbe a borsdarálóm: rá van gravírozva a borsdarálómra egy Peugeot logó, és az aljába is bele van marva, hogy Peugeot. De vajon miért? Megnéztem találomra néhány mai nagy autógyárat, hogy az alapítók mivel foglalkoztak 100 évvel ezelőtt. Úgy fogalmazok, hogy egyetlenegy hintógyártó sincs közöttük. Szövőgépek, esernyők, szoknyaabroncsok, darálók – ezekkel foglalkoztak. Mit jelent ez? Nekem az a véleményem, hogy a fintech világ eljövetele elkerülhetetlen, de ebből nem a bankok fognak jelentősen profitálni, ugyanis (tisztelet a kivételnek) nem tudnak élni ezzel a helyzettel. Amúgy én nagyon szurkolok nekik, de azt gondolom, hogy ez a tény nagyon jó hír nekünk, akik itt ülünk ebben a teremben. Tudjuk mi az a fintech, érdekel minket, és ebben a bizniszben szeretnénk utazni.
Köszönöm a figyelmet!