Ezt a cikket utoljára ezen a napon módosítottuk: 2019.11.26. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben. Ha elavult információt találsz, kérjük, hogy jelezd ügyfélszolgálatunknak. Köszönjük!

Igazi kordokumentum jutott a birtokunkba, amelyet most teljes egészében közlünk. Biztosak vagyunk abban, hogy napjaink online pénztárgép mizériája, az ezt körülvevő szakvélemények, a szándék és az eredményesség tíz év múlva doktori disszertációk tucatjainak szolgál majd alapanyagul.

A szakvélemény teljes egészében letölthető, három érdekes pontot emelünk ki mindössze.

„Az áfa trv. előírásai alapján nem adóalany vevő részére történő termékértékesítés esetén nem az eladó, hanem a terméket beszerző fél döntésétől függ a bizonylat formája.”

Nincs az áfa törvénynek egyetlen olyan pontja sem, amely szerint a vevő meghatározhatja, hogy az értékesítő nyugtát vagy számlát bocsásson ki. Sőt, a törvény értelmében az eladót elsősorban számlaadási kötelezettség terheli, amely alól bizonyos esetekben mentesül: ekkor lép érvénybe az ún. nyugtaadási kötelezettség.
A szakvélemény állítása már azért is furcsa, mert ennek szellemében Magyarország összes, adószámmal rendelkező és számlaadásra kötelezett vállalkozásának kötelező lenne beszereznie online pénztárgépet. Bármikor beeshet ugyanis egy rigorózus vevő (adóellenőr), aki ragaszkodik a nyugtához, és elutasítja a számla kibocsátását.

„Megjegyzem, hogy a készpénzes forgalomban, nem adóalanynak történő értékesítés esetében nem biztos, hogy a vásárló meg kívánja adni a számla kibocsátásához szükséges vevői adatokat, melynek hiányában a számla kibocsátás meghiúsulhat.”

Tökéletesen igaz. Miután a vevő neve és címe a számla kötelező tartalmi eleme, ezek hiányában a számla kibocsátása nem történhet meg. Ha tehát az értékesítő nem rendelkezik online pénztárgéppel és a vevő nem hajlandó a számla kibocsátásához a nevét és címét megadni, ebben az esetben az értékesítésre nincs mód, mert a gazdasági esemény bizonylatolásához nem állnak rendelkezésre a szükséges feltételek.

„Felmerülhet adott esetben, hogy az adóalany azzal kívánna mentesülni a gépi nyugtaadás kötelezettsége alól, hogy tervei szerint minden értékesítésről számlát adna, és amelyik vásárló nem adja meg az adatait a számla kibocsátásához, azt nem szolgálná ki, esetleg ezt figyelmeztetésként az üzletében is jelezné. Ez a megoldás viszont fogyasztóvédelmi szempontból vethet fel aggályokat (egyenlő bánásmód szabályainak megsértése merülhet fel).”

A szakvéleményt író itt mintha engedékenyebb lenne, és a kizárólag számlakibocsátásra képes vállalkozásokkal szemben nem adóhatósági, hanem fogyasztóvédelmi eljárás indítását helyezi kilátásba. Azt gondolom, hogy ezen a ponton egyet is érthetünk az adóhatósággal, és mint szuverén vállalkozók, vállalhatjuk az esetleges „egyenlő bánásmód elvének megsértése” miatti eljárást. Ennek során nyilván terítékre kerül majd az a szituáció is, amikor nem tudunk a nagy címletű bankjegyből visszaadni, és emiatt az eladó szintén megtagadja az értékesítést.

A Számlázz.hu szakvéleménye ebben a kérdésben nem változott: nincs szükség online pénztárgépre abban az esetben, ha az értékesítő minden egyes vásárlásról áfás számlát bocsát ki. Részletek itt és itt.

Az RSM adószakértőjének állásfoglalása: kattintson ide.

Díjmentes számlakibocsátó fiók regisztrációja a Számlázz.hu-n itt: kattintson ide.