Rap-sztár, tanár, informatikus egy személyben

Ezt a cikket utoljára ezen a napon módosítottuk: 2020.01.31. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben. Ha elavult információt találsz, kérjük, hogy jelezd ügyfélszolgálatunknak. Köszönjük!

Ahogy arról már korábban írtunk, a Számlázz.hu nemcsak szolgáltatóként, hanem munkaadóként is különleges vállalkozás. Ezúttal Polgár Ákos, a szuper-sokoldalú informatikus osztja meg velünk, hogy miért is szeret a Számlázz.hu projektjein dolgozni. Az interjúból az is kiderül, hogy mit jelent számára a siker különböző szakmákban, és hogy mitől is működik ideálisan egy fejlesztő-csapat.

Rap-sztár a Dunántúlról 🙂

„Szakközépben kereskedelmet tanultam, de ez nem releváns, aztán az ELTE programtervező informatikán csináltam a BSc-t és a mesterképző szakot is. Fél évet voltam Erasmus cserediák Amsterdamban.

Vicces, hogy mi akartam lenni, “ha nagy leszek”, mert háztartási kisgép szerelőtől csillagászig minden. Elég sok vágyam teljesült, mert akartam lenni tanár, informatikus és rap-sztár is, és ez a három be is jött – bár utóbbi csak annyira, hogy helyi sztárként tűnök fel néhány városban Dunántúlon. 🙂 Több formáció is volt, például a Hám húsz és a Felnőtt tartalom, meg volt olyan, hogy Paxidermia Soundsystem, az most is van fent a neten. Sokmindenről szóltak a szövegek, a vidámabb csajozós-bulizós zenéktől a társadalmi problémákig mindenféle volt.

Az első informatikai megbízásom, amiért fizettek is? Az egyetemen írtuk meg másoknak a beadandóit aprópénzért, például egy ma is működő Zrt vezérigazgatójának írtam meg egy programot 12000 ft-ért, ami 20000 lett volna, de nem fejeztük be, mert hiányzás miatt kirúgták a kurzusról.

Az első valódi meló borzalmas pár hónap volt, amikor egy banknak dolgoztam: bedobtak a mélyvízbe és nem igazán tudtam mit kezdeni a helyzettel. Hasonló architektúrában dolgoztam, mint most a Számlázz.hu-nál, hasonlóak voltak a technológiák, de bonyolultabb felépítéssel. Ráadásul egy sokkal kötöttebb, bürokratikus szervezetben, régimódi módszertanokkal. Akkor voltam 23 éves, és nem mérték fel, hogy nincs akkora tapasztalatom. Leültettek, és azt mondták, hogy lehet kérdezni, de jobban örülnének, ha mindent kigugliznék magamtól.

Azután webfejlesztést csináltam ismerősök ismerőseinek, egyetemi projekteket, szabadúszó voltam. És tanítottam középiskolában is, kétszer fél évet, matekot és informatikát. Ott a sikerélmény teljesen máshogy mérhető, mint az informatikában. Ha valaki jó eredményt ér el, és látod, hogy sikerült elsajátítania az anyagot, az nagyon jó érzés. Ez egy kreatívabb, vagy inkább máshogy kreatív munka.

Részben anyagi okokból tértem vissza a fejlesztéshez (a tanári fizetések nem közelítik meg egy informatikusét), részben pedig tudásvágyból. Szokták mondani, hogy az tanít, aki nem tudja csinálni, de én abban hiszek, hogy aki tanítani akar, az csinálja is, amellett, hogy tanítja. Nem zárom ki, hogy az életem folyamán leszek újra pedagógus, de szeretnék minél magasabb szinten oktatni, minimum főiskolán. Én középiskolásokat oktattam, ahol azért tanul az ember matekot, mert érettségi tantárgy, de főiskolán jó esetben azért, mert matekot szeretne tanulni

Szabadúszó informatikus

Úgy jött a Számlázz.hu, hogy a barátnőm éppen azon törte a fejét, hogy belekezd egy egyéni vállalkozásba, amikor online számlázóprogramot keresett magának, és a Számlázz.hu Facebook-oldalán talált egy hirdetést, amit megosztott velem.

Az online teszt kifejezetten örömteli volt, mert ezek a be-stresszelős jelentkezések, amikor ketyeg az óra a teszt kitöltése közben, nem váltanak ki belőlem akkora rokonszenvet. Van, aki stressz hatására jobban teljesít, én nem ilyen vagyok, és szerintem egy ilyen teszt nem is ad objektív képet egy emberről. Az érem másik oldala, hogy a Számlázz.hu-s tesztben igazából be lehet habizni bármit, mondhatom, hogy informatika zseni vagyok, igazából meg nem vagyok az. Aztán persze az interjún úgyis minden kiderül…:)

Tetszett, hogy egyszerűek és hatékonyak a technológiák, és tetszett, hogy mind globálisan, mind piciben is átlátható az egész rendszer működése. Aki már próbált más kódjával dolgozni, az tudja, hogy ez miért olyan fontos.:)

Úgy érzem, hogy szerencsésen kiegészítjük egymást, van, aki tök jó Javában, és az általa használt nyelvekben, de pl. a Bootstrap-et nem szereti annyira, és ebben vagyok én ott. Egy csomó nagyon friss, korszerű technológiát használunk, amik még nem feltétlenül robbantak be, ezekbe tudok dinamikát vinni.

Fontos itt, hogy ez nekem mindenképp jó fejlődési lehetőség, hatékony a csapat, meg jók a közös kajálások. 🙂 Vannak ilyen mondások is, hogy agilis környezet, de ez annyira elcsépelt… Plusz nekem fontos az is, hogy valamivel kötetlenebb a munkavégzés, ha valamit el kell intéznem, az megoldható. Van, akinek ez nem olyan fontos, mert szereti, hogy bemegy 8-ra, kijön 5-kor, mindig ugyanúgy, és ha nem ez van, nem érzi jól magát. Ez nyilván embertípustól függ, akinek kell a szabadság, azoknak a mi működésünk jön be. Aki a keretet szereti, ő meg benn van 8-tól 5-ig.

Pozitív, hogy nem egy hülyeként kezelnek, az embernek lehet véleménye dolgokról, és azt el is mondhatja. Tudom, hogy mit fejlesztek, nem az van, mint egy multicégnél, hogy van egy jól elszeparálható kis valami, amit egy dobozba bezárva fejlesztek, hanem például mellettem ül a marketinges és őt is hallom, hogy mi is történik a céggel, szóval nem egy ilyen rideg bürokratikus valami. Vannak magas prioritású feladatok, de sokszor lehet választani a számomra izgalmasabbak közül. Persze néha meg kell csinálni a kulimunkát is, de abból szerencsére nincs olyan sok.

Szeptemberben megyek Lodz-ba, Lengyelországba, egy computer science konferenciára. Lesz mindenféle téma, biztonságtechnikától a social médiáig minden.

Szeretek utazni, mindig ha konferenciára megyek, 50-50%-ban nézem meg a helyszínt és az előadásokat. Valószínűleg lehet sokat tanulni itt is, érdekességeket, meg amiket be lehet majd építeni a Számlázz.hu projektek működésébe.”