Ezt a cikket utoljára ezen a napon módosítottuk: 2020.03.31. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben. Ha elavult információt találsz, kérjük, hogy jelezd ügyfélszolgálatunknak. Köszönjük!

Közös kulcsszavunk, az októberi Számlázz.hu Műhely(egyik) megfejtése az innováció lett – ma délelőtti beszélgetésünk során kiderült, hogy azok a mára sikeres vállalkozók, akik kiálltak a többiek elé megosztani saját történetüket, a megújulás művészetét fejlesztették és fejlesztik magukban folyamatosan.

Hittel, kitartással, akár őrült elszánással tolják előre a bizniszt, ötletüket, a stratégiát, és akár a piac, saját üzlettársaik, vagy családjuk értetlenségének ellenében is… Ha így tesznek, és közben képesek a megújulásra is, akkor egy mágikus pillanatban egyszercsak elkezd összejönni, és szép lassan kiderül, helye és piaca van az elképzelésüknek… Nem ellentmondás ez? Hogyan találkozik vajon a határozott, makacsul eltökélt cél, és a környezethez, a piac igényeihez való folyamatos alkalmazkodás? Valószínűleg ez az a titkos együttható, amit mindenki csak a saját vállalkozásában tud kikísérletezni, amit senki nem fog neked receptre átnyújtani.
Amit viszont át tudtunk nyújtani a ma délelőtti Műhelyen, az három emberi történet, három márka, három valódi vállalkozás felépülésének útja, a hallgatók pedig magukra ismertek bennük, új ötleteket, és rengeteg inspirációt kaptak. Hamarosan láthatjátok filmen is az eseményt, addig is íme egy rövid élménybeszámoló, a legfontosabb tanulságokkal:

Feszült figyelemmel hallgattuk ötvenen Dobosi Győzőt – aki a poszt címadó mondatát is kimondta -, Bertényi Gábort, aki élete második jelentős márkáját építette fel, és Kaldeneker Györgyöt, aki szakácsként, “híres emberként” és vállalkozóként is egyaránt nagyot alkot. Lugosi Viktória, aki a beszélgetést nemcsak moderátorként, hanem maga is vállalkozóként élte át, az innováció szót ragadta meg a három gasztro-vállalkozás képviselőjének történeteiből. Arra volt kíváncsi, hogy hogyan ragadható meg a pillanat, amikor az elképzelésünkre már nyitott a piac, viszont még nem telített vele. A Házikó éppen azon a ponton van, amikor “kicsit megszeppenve” egyedüli képviselője egy apró niche-nek (háztájit a városba), ehhez két év alatt négyszer hangolták át a vitorlákat. A Dobosi Pincészet a bioborokkal szintén épp átbucskázott a túloldalra, ahol már van kereslet, de azt még csak ők tudják nagyban kiszolgálni: három évig kellett erre a saját szőlőjüket előkészíteni, amit csak vakhittel lehet megcsinálni, hiszen a jövőbe nem láthattak. Ezalatt persze a környék többi borászával is összefogva már nagyot nőttek, de saját bőrükön tapasztalták meg a váltást: a “bio” csak 2013 óta nem szitokszó.

Kaldeneker György a szakértelem mellett tette le a voksát – egyszer egy versenytársa megkérdezte tőle, miért van az, hogy a Kaldeneker-lekvárok finomak, az övéi viszont nem? Mi az eredeti szakmája, kérdezett vissza a Kaldeneker Lekvárosház vezetője. Főkönyvelő – hangzott a válasz. Na igen, bruttó 45 év a konyhában bizony beérleli a szakértelmet. Az, hogy aztán ez vállalkozói szakértelemmel is párosul, újabb kérdés…

Összefognál a versenytársaiddal?

Dobosi Győző tanácsa szerint: igen, tégy így! A Balaton-környéki borászoknak legalábbis elemi érdekük összefogni, mert közösen sikeres borvidékké varázsolhatják saját otthonukat – és ha vendégeiknek nemcsak a saját fehérjükből, hanem a szomszéd vöröséből is tudnak jót ajánlani, akkor azok jövőre is visszajönnek, de talán már nemcsak a családdal, hanem hozzák magukkal az egész nyolcvanfős cégüket, ahonnan aztán megint jönnek újabb családok, újabb ismerősök… (Nem is kell messzire menni jó példáért, ha csak a képen a Győző mellett ülő úriember, Bertényi Gábor történetére gondolunk, látjuk, mennyire így működik: hol volt még romkocsma-kultúra a pesti belvárosból, amikor a Szimpla megnyitott, és milyen gyönyörűen virágzó bulinegyeddé változott a környék egy évtized alatt. A Szimpla pedig ma is virágzik, és továbbra is az egyik leginnovatívabb intézmény a környéken.)

Vállalkozóként ismerősek neked ezek a mondatok?

  • “Kezdek ügyesebben talpra állni.”
  • “5 hónapon belül a teljes üzletmenetet kellett újraépíteni.”
  • “Néha belegondolok, hogy mi lett volna, ha…”
  • “Büszke vagyok arra, hogy saját kezűleg, saját tudásból hoztam létre az egészet!”
  • “Tartalékokkal, türelemmel, és erős rugalmassággal kell rendelkezni.”
  • “Az információs korszakban nem a legnagyobbnak kell lenni, hanem jó marketinges, remarketinges kell!”
  • “Nem látjuk, hogy milyen dinamikával bővül a piac, mennyi potenciál van még benne.”
  • “melléfogások, néha berendeltem nagyobb készletet, ami aztán nem fogyott úgy.”
Ha a másik tudja, amit én tudok, az nem rossz, hanem jó – ha a Mekivel szemben kinyit a BurgerKing, az nem konkurencia, hanem a városnak ott lesz a kajás negyede.”
És így tovább, sok-sok-sok tudás és tapasztalat, nameg kísérletezés, egészen addig, amíg egyszercsak át nem fordul valami – egyre több napot zársz azzal, hogy ma összejött, amit terveztél, egyre több hónapot pozitívban, egyre több évet még komolyabb tervekkel, elégedettséggel, egyre több partnerrel valódi bizalmi, baráti viszonyban… Mert ez megtörténik!

Köszi, hogy ott voltatok, mert a nemcsak a beszélgetés hasznos, hanem kóstolók is nagyon finomak voltak, mi például szuperjól éreztük magunkat!

Amúgy tudtad, hogy ezek a nagyszerű és sikeres vállalkozók mind a Számlázz.hu-val számláznak? 🙂

Tudtad, hogy nálunk az e-számla mindössze 6 Ft/db?
Tudtad, hogy a regisztráció ingyenes?
Tudtad, hogy most azonnal te is e-számlázhatsz?

Regisztrálok
Hozzászólások